Page 7 - Puskas_Hirado_2025_osz

Puskás Híradó

A tábornok és a relékezelő favágó

Soraim elején előre bocsátom, hogy vállaltan elfo- Ettől számítható talán az én elfogultságom is!
gult vagyok Dr. Lindner Miklós altábornagy élete, A szemle lezajlott, és utána csak az akadémiai ál-
példája, szakmai életútja megítélésében. lamvizsgán találkoztunk. Honi légvédelmi híradó-
Első alkalommal 1980 kora őszén találkoztam a ként kevés alkalmam volt azokban a szakmai kö-
tábornok úrral, egy „HM szemle” híradó vezetője- rökben megfordulni, ahol a tábornok úr dolgozott.
ként. Akkoriban a MN 5566-nál rádióadó századpa- De akadémiai társaim sokat meséltek Róla, ami
rancsnokként szolgáltam és a szemle természetesen csak megerősítette elfogultságom.
érintette a századot. A tábornok úr ragaszkodott Nyugállományba vonulása után a Kincstári Va-
ahhoz, hogy vele utazzak a Széchenyi hegyen lévő gyon Igazgatósági munkája során kerültünk újra
objektumba. Útközben kifaggatott a munkáról és kapcsolatba. Az egyes objektumok őrzésének, ellá-
az életemről. Feltett egy olyan kérdést, melyet még tásának témájában kért segítséget a maga szerény
soha senki nem említett: „Hogyan ellenőrzi ön az módján. Számomra természetes kötelezettség volt
adóházakat este, éjjel és hétvégeken?” Nem gon- ezeknek a problémáknak a megoldása. Ennek kap-
dolkodva válaszoltam? „Szépvölgyi elvtárs BMV csán gyakorta beszélgettünk és ismerhettem meg
(Busz-Metró-Villamos) járataival”, elmosolyodott elkötelezettségét, emberi tartását, és volt bajtársai
és faggatott tovább szakmai kérdésekről. Ez pén- segítésének szándékát. Ilyen alkalommal beszélt
teken történt. Következő hét csütörtökön át kellett a Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesületről is,
venni egy kiszerelt rádiós raj GAZ-t. Ez követően melynek 2003-ban tagja lettem, és még módom-
kéthavonta telefonon megkérdezte: „Ugye még Te ban állt segíteni. Nagytarcsán 2004-ben Miklós és
használod a kocsit?” De felérve az adóházba, az ál- Laci bácsi személyéhez is kötődött a nagyszabású
lomány megszeppenve, mereven állt, és várta, mi – a média érdeklődésével kísért – színvonalas ün-
jön most. nepség, amely a Köztársasági Elnök által adomá-
nyozott csapatzászló átadását a MH HIP részére
összekötötte Puskás Tivadar születésének 160. év-
fordulójával, a róla készült szobor – a HM PÁT és
a VKF úr jelenlétében – történt felavatásával. De
ekkor vette fel a laktanya a Puskás Tivadar nevet és
az egyik közeli utcát is a telefonhírmondó feltaláló-
járól nevezték el. Ez a közös munka fordulópontot
jelentett számomra kapcsolatunkban. Bátorított, ha
csüggedtem, korholt szeretettel, ha elbizakodott
lettem.
Mellettem állt, akkor is, amikor váratlanul
nyugállományba helyeztek 2005. őszén. A legna-
gyobb gondot számomra az jelentette, hogy nem
volt időm kollégáimat egy más stílusú vezetésre
felkészíteni. De a tábornok úr megnyugtatott, lesz
kellő feladatom a továbbiakban is, amelyben ki-
teljesedhet a közösség segítése iránti elkötelezett-
ségem. Szinte észrevétlenül irányítva rávezetett
A tábornok úr odalépett az egyik kezelőhöz és katonás gondolkodásom egy másként működő
megkérdezte: „Ön, honvéd mit csinál az adóház- közösség szolgálatába állításra. Amikor 2006-ban
ban?” A megszólított néma maradt (a jelenlévő ala- felkértek, vállaljak elnökségi feladatot az egyesü-
kulat parancsnok vörösödő fejjel állt), az állomá- letben, örömmel tettem. Minden elfogultságom fél-
nyon érezhető volt a feszültség. „Mitől ijedt meg retéve: szakmai életem legnagyobb ajándéka volt,
honvéd?” kérdezte a tábornok. A honvéd meg- hogy közel 20 évig dolgozhattam vele. Talán ez egy
emelte a fejét és őszinte arccal válaszolt: „Uram! külön írást is megérdemel majd!
Én a Debrecen környéki erdőkben favágóként dol- Most, néhány nappal a temetése előtt, amikor
gozom és ott nem sűrűn járkálnak tábornokok!” ezen sorokat írom, a veszteség számomra oly nagy,
A levegő megfagyott az adóteremben. A tábornok hogy a közös munkáról nincs erőm számot adni!
úr széles mosollyal magához ölelte a katonát és Sokáig nem tudom feldolgozni, hogy „Dr. Lindner
mindenki hallatára mondta: „Derék ember vagy Miklós nyugállományú altábornagy felkészültsé-
fiam! Ilyen emberekre van szükségünk”! A levegő ge, emberi magatartása, bajtársiassága, segítőkész-
megtelt nyugalommal, és az ott lévő katonák szol- sége, hét évtizedes együttműködési készsége, az
gálatuk élményeként élték meg a pillanatot. Sokuk idősekhez, a kegyeleti feladatokhoz való pozitív
ma is emlegeti a beszélgetések során. hozzáállása, vezetőképessége jól érvényesült közös-

7