Page 5 - Puskás Híradó 2020 őszi lapszám
P. 5

Puskás Híradó





                A demokratikus Magyar Hadsereg, majd a Magyar Néphadsereg
               híradótechnikai fejlődésének rövid bemutatása 1944-től 1989-ig


          1944-ben még javában tartott a II. világháború Eu-     A begyűjtött híradó anyag nagy része a Magyar
          rópában. Horthy kiugrási kisélete meghiúsult, a     Királyi Hadsereg, kisebbik része különböző had-
          nyilasok átvették a hatalmat. Debrecenben 1944.     seregek által szétszórt, hátrahagyott, úgynevezett
          december 22-én megalakult az Ideiglenes Nemzeti     zsákmányolt haditechnikai anyagokból állt. A Vö-
          Kormány. Magyarország fegyverszüneti kérelmé-       rös Hadsereg is adott át híradó felszereléseket, me-
          ben vállalta, hogy harcoló alakulatokkal részt vesz   lyek megjárták a II. világháború csatatereit. Ezek
          a  náci  Németország  végleges  leverésében.  1944.   a típusok általában a rendszeresített páncélozott,
          december 28-án hadat üzent Németországnak. Az Ide-  tüzér vagy más eszközökkel kerültek a rendszerbe.
          iglenes Nemzeti kormány 8 gyalog hadosztály fel-       Néhány típust említsünk meg ezek közül,
          állítását vállalta. 1945. február 9-én megalakult a 6.   RSZB-F  rádiókészülék  távbeszélő,  távíró  üzem-
          gyalog hadosztály Debrecenben 8488 fővel. 1945.     módban dolgozott. Adóteljesítménye 40-50 W volt.
          március 1-jén Jászberényben az 1. gyalog hadosz-    Az USZ rádióvevő, távíró és távbeszélő jelek véte-
          tály, majd Hajmáskéren az 5. gyalog hadosztály.     lére volt alkalmas. A 12-RTM rádiókészüléket harc-
          1945.  február  végén  megkezdődött  Miskolcon  a   kocsiknál, rohamlövegeknél alkalmazták.
          7. gyalog hadosztály szervezése. A 2-3.-8. hadosz-     A begyűjtött, és megjavított berendezésekkel az
          tályok szervezésére nem került sor. A feltöltéssel   első pécsi híradó zászlóaljat szerelték fel. Érdekes-
          egyidejűleg elkezdődött az új hadsereg kiképzése.   ségként a rádiós század 1-1 db R/3, R/6, R/7, R/14
          A szervezést legjobban az hátráltatta, hogy nem     típusú rádióállomást, 10 és 30 vonalas távbeszélő
          volt  megfelelő  felszerelés,  fegyverzet,  ruházat,   központot, H-1, H-2 vivőfrekvenciás berendezést,
          szállítóeszköz. Híradó vezetékes anyagokon kívül    40 mintájú géptávíró készüléket, egy-egy eres tábo-
          csupán néhány R/3, R/7 rádió készüléket sikerült    ri könnyűvezetéket, valamint 39 mintájú több eres
          összegyűjteni. Használható híradó anyagok több-     tábori kábelt kapott.
          ségét a nyugati frontról, szervezeti egységekben       1951. június 1-én megalakul a Magyar Néphad-
          visszatérő  híradó  alakulatok  szolgáltatták  be.   sereg. A hidegháború, és a Jugoszláviával elmérge-
          Nem volt kiképzett állomány a begyűjtött híradó     sedett helyzet miatt komoly haditechnikai fejleszté-
          berendezések, eszközök kezeléséhez, javításához.    sek indultak be hazánkban is.
          Az újjászervezett hadseregbe személyi állomány         A fejlesztések maguk után vonták a híradó állo-
          toborzása  főleg  a  hadifogoly  táborokból,  Ma-   mány és híradó csapatok bővítését. A fejlesztések
          gyarországon hadifogságba esett katonák, vagy a     1949-ben kezdődtek és 1952-ben érték el a maxi-
          szovjetekhez átálló tisztek, honvédek közül került.   mumot. Magyar mérnökök és tervezők munkájá-
          Ezeknek  az  embereknek  a  többsége  meggyőző-     nak eredményeként lassan lecserélésre kerültek a
          désből jelentkezett a Demokratikus Hadseregbe,      két világháború között gyártott rádió és vezetékes
          kisebbik részük így akart megmenekülni hadifok-     eszközök. Megjelentek a kornak megfelelő korsze-
          ságtól.                                             rű rádió típusok, amelyeket teljesítményük szerint
             Az alakulófélben lévő hadosztályok éles beve-    csoportosítottak (kis, közepes, nagyteljesítményű)
          tésre nem kerültek. Európában véget ért a II. világ-  mint az R-10, R-20, R-30, R-40, R-50. Ezek a rádió-
          háború. Így, a megalakított hadosztályok fő felada-  állomások készültek mobil és stabil változatban,
          ta a vasút helyreállítása, a szétszórt haditechnikai   vagy kiegészítő berendezésként. Én 1959-ben vo-
          eszközök begyűjtése, javítása, valamint rendvédel-  nultam be Kiskunhalasra a tüzér laktanyába. R-10
          mi feladatok ellátása volt. A híradó anyagok be-    és az R-20 rádióállomást használtuk. Nagyon sze-
          gyűjtésének és javításának helyszínéül Budapesten   rettük ezeket a típusokat, könnyen kezelhető meg-
          a Daróci úti Honvéd Híradó Szertár lett kijelölve.     bízható berendezések voltak. Egyedül az áram-
          A szertár 1946. augusztusában alakult újjá. A mun-  ellátásuk volt problémás, mert szárazelemmel
          ka nehezen indult, mivel a szakállomány nagy ré-    működődtek (a többnapos üzemeltetéshez szüksé-
          sze a háborúban odaveszett.                         ges telep mennyiséget nehéz volt cipelni). A mo-
             A szertár első parancsnoka Horváth Géza al-      bil berendezések magyar gyártmányú, nagyrészt
          ezredes lett. A munkát 9 tiszttel, tiszthelyettessel,   terepjáró Csepel gépkocsikban voltak beépítve.
          9 honvéddel és 36 polgári alkalmazottal kezdték     Az akkor aktív és még élő bajtársaim közül ki ne
          meg.                                                emlékezne Cs-130 típusú gépkocsira, köznéven a


                                                                                                            5
          2. szám
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10